<nincs időm se és kedvem se és ihletem se írni de ma még hozok egyet =/>

*~.~*~.~*~.~*~.Angelissa szemszöge.~*~.~*~.~*~.~*

Hálásan rámmosolygott és rekedtem negköszönte az ellátást. Lassan elaludtam a karjaiba. Mikor felébredtem, ő aludt, és megsimítva az arcát, felébredt. Rámmosolygott és csalókás hanggal megszólalt.

- Találkoztam Iennel! - Elvörösödtem, és olyat éreztem, amit már rég nem... Borzongás futott rajtam végig, a szemeim egy pillanatra megfájdultak, a szívem félredobbant egyet és a vállam megrezzent. Hirtelen odakaptam a hajamhoz. Pillantásom végigfuttattam rajta, majd vissza a szemeibe, és egy cselem vigyort még felvillantva, behúnyt szemmel koncentráltam. Éreztem, hogy az előbbi folyamat ismét átfut rajtam, majd gondolom (és remélem) ismét fekete hajjal, kissé aggódva néztem rá. Mikor felé nyúltam felugrott és még mindig O.O szemekkel bámúlt.

- Te... hogyan? - nyögte ki végül. Sóhajtottam. Röviden (kb 8 óra alatt) elmeséltem neki mindent... 7 éves koromig. Hogy születésem után 3 évvel elrabolt egy alakváltó és hogy Angela megmentett, hogy ő és a többiek hogy hiányoznak, hogy hogyan élesztették fel az embereket, hogy velem is mi történt volna. Azt is, amikor gyakoroltunk, hogy énis profi verekedő, harcos vagyok, hogy mi történt akkor, amikor ide jöttem, vagyis idehoztak. Hogy az apjáék elrabolták, és hogy ha nem mennék vissza, akkor talán kihalna az emberiség, hogy mit csináltak velem, amikor felébredtem, hogy mennyire hiányzott amíg nem volt itt. Nem értettem, miért néz szomorúan amíg fel nem sóhajtott.
- El kell innen menned Cica!

*~.~*~.~*~.~*~.Dorian szemszöge.~*~.~*~.~*~.~* 

- El kell innen menned Cica! - Mondtam szomorúan.
- De... miért? - Kérdezte nagy szemekkel, melyekben most könnyek csillogtak.
- Mert... neked nem itt a helyed! Vissza kell oda menned, hogy segíthess!
- De.. én itt szeretnék maradni! Veled! Dominikkal!- Apám nevére megráztam a fejem.
- Nem maradhatsz! Én... elküldelek! - Elakad a hangom. A szemeiből elindultak a könnyek. T.T
- Te... elküldesz? - kérdezte sírva.
- ... Igen! - Nyögtem ki végül. Felpattant és kiviharzott. Amin becsapódott az ajtó, én se bírtam tovább és az ágyra dőlve folyattam a könnyeim.

 *~.~*~.~*~.~*~.Angelissa szemszöge.~*~.~*~.~*~.~* 

Amikor elküldött egy világ dőlt bennem össze. Felpattantam és kiviharzottam. Miután becsukódott a szobám ajtaja, sírva az ágyba vetettem magam. Óvatos kopogás hallatszott, amihez könnyes arccal fordultam oda. Talán Ian? De amikor bejött láttam, hogy egy velem egykorú lány az. Szomorúan mosolygott, s nem tudtam rájönni, hogy miért olyan átkozottul ismerős. Ám amíg az arcát tanúlmányoztam, rájöttem.
- De hisz te voltál az 4 éve! Az a kislány! - Mondtam és meglepetésemben sírni is elfelejtettem.
- Igen.- Mosolyodott el és odajött hozzám. 

Oldal: 17.fejezet
(\) Lish x Jess x Leah x Yeaya (/) - © 2008 - 2024 - ang-kivalasztottak.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat